Results | The Premonstratensian Order in the Middle Ages Bibliography

Görich, K. (Ed.). (2022). Cappenberg 1122-2022: der Kopf, das Kloster und seine Stifter. Schnell + Steiner.

"Der sogenannte Cappenberger Barbarossakopf gilt seit langem als ein Bildnis des Stauferkaisers Friedrich I. Barbarossa (1122-1190). Bisher unveröffentlichte Ergebnisse einer materialtechnischen Untersuchung von 1977/78 verlangen jedoch, den Entstehungskontext des Werkes neu zu bestimmen. Welche Konsequenzen ergeben sich für das Verständnis des Kopfes? Neben dem konsequenten Bezug auf das Objekt steht die Gründung des Prämonstratenser-Klosters Cappenberg im Zentrum der Beiträge. Welchen Einfluss hatte die von Otto von Cappenberg übernommene Taufpatenschaft für Friedrich Barbarossa auf die Ausstattung des Stifts? Welche Bedeutung hatte die Memoria des Kaisers und der Stifter? Der Tagungsband wirft neues Licht auf die Bedeutung Cappenbergs für die Ausbreitung der Prämonstratenser sowie den Repräsentationsanspruch der gräflichen Stifter, vor allem aber auf Entstehung, Funktion und Bedeutung des Cappenberger Kopfes. Mit Beiträgen von Clemens M. M. Bayer, Wolfgang Bockhorst, Wibke Bornkessel, Michael Brandt, Jürgen Dendorfer, Knut Görich, Henrike Haug, Ingrid Ehlers-Kisseler, Bernhard Jussen, Jan Keupp, Lothar Lambacher, Gerhard Lubich, Joanna Olchawa, Ferdinand Opll, Boaz Paz, Ulrich Rehm, Hedwig Röckelein und Maria Burgard" -- Page 4 of cover

Kotrusová, J. (2022). A jászói Keresztelő Szent János-monostor középkori története. In A. Kara & Á. Kusler (Eds.), 900 éves a premontrei rend : tanulmányok a rend magyarországi történetéről, kulturális és művelődéstörténeti jelentőségéről (pp. 35–44). Magyar Premontrei Cirkária.

Kubíčková, A. (2022). Premonstrátská kanonie v Želivi v pozdním středověku [Univerzita Karlova, Filozofická fakulta]. https://dspace.cuni.cz/handle/20.500.11956/175587

View on dspace.cuni.cz

Laabs, A., & Helten, L. (Eds.). (2022). Kloster Unser Lieben Frauen Magdeburg. Die Architektur des 11. bis 13. Jahrhunderts. Mitteldeutscher Verlag.

Mezey, A. (2022). A premontrei rend Árpád-kori építkezései kutatásának vázlata Pons Johannis (Jánoshida) példáján. In A. Kara & Á. Kusler (Eds.), 900 éves a premontrei rend : tanulmányok a rend magyarországi történetéről, kulturális és művelődéstörténeti jelentőségéről (pp. 257–274). Magyar Premontrei Cirkária.

Mezey, A. (2022). Az Árpád-kori kökényesi premontrei prépostság épületmaradványai barokk falakban. Hatvani Kalendárium, 24, 62–69.

Nagy, G. (2022). Árpád-házi Szent Erzsébet tisztelete a premontrei rendben lánya, Boldog Gertrúd tevékenysége kapcsán, különös tekintettel a középkori Magyarországra. In A. Kara & Á. Kusler (Eds.), 900 éves a premontrei rend : tanulmányok a rend magyarországi történetéről, kulturális és művelődéstörténeti jelentőségéről (pp. 53–68). Magyar Premontrei Cirkária.

Nagy, V., Horogszegi, T., & Gaylhoffer-Kovács, G. (2022). A premontrei rend türjei temploma. In A. Kara & Á. Kusler (Eds.), 900 éves a premontrei rend : tanulmányok a rend magyarországi történetéről, kulturális és művelődéstörténeti jelentőségéről (pp. 357–380). Magyar Premontrei Cirkária.

Pachuta, K., Bojęś-Białasik, A., Łyczak, M., Bromowicz, J., Wedekind, W., Szyma, M., & Czechowicz, J. (2022). Conservation of the Late Romanesque Sandstone Portal of the Church of the Premonstratensian Convent in Kraków, Poland. International Journal of Conservation Science, 13(3), 753–770.

The church of the Premonstratensian Convent in Kraków is an early brick structure with stone detail, dating to the mid-13th century. One of the most precious elements preserved of the original church is the monumental late-Romanesque portal made of sandstone. In the wake of the accrual of cultural layers outside the church in the following centuries, what used to be the main portal leading into the church found itself sunk in the ground up to half of its height. Additionally, the portal was covered by a baroque tower in the 17th century. That had a highly negative impact on the condition of the portal which currently urgently required undertaking interdisciplinary research and conservation works. The archaeological digs made it possible to uncover the complete portal, while the research aimed at defining the reasons and degree of damage to the stone. The research consisted in petrographic examinations, examination of the structure of decay caused by dampness and salt, and electric conductivity tests of the sandstone. The conclusions from the research provided the foundation for designing and implementing a conservation works strategy to save, preserve, and show this exceptional work to the public.

Pflüger-Alheit, C. (2022). Verschwunden und vergessen - das Stift Ahnaberg (1140-1526), einst mächtigste geistliche Institution in Kassel. Hessische Heimat, 72(1), 34–39.

Raffay, E. (2022). Az ócsai premontrei templom építéstörténete és díszítési rétegeei. In A. Kara & Á. Kusler (Eds.), 900 éves a premontrei rend : tanulmányok a rend magyarországi történetéről, kulturális és művelődéstörténeti jelentőségéről (pp. 333–356). Magyar Premontrei Cirkária.

Robinson, D. (2022). Governed for God’s praise. Country Life, 72–77. https://www.countrylife.co.uk/architecture/beeleigh-abbey-an-incredible-medieval-house-thats-barely-altered-since-henry-viiis-dissolution-of-the-monasteries-249994

The Abbey of St Mary and St Nicholas at Beeleigh was founded towards the end of the 12th century for a community of Premon-stratensian canons, named after the mother house of their order, Premontre (Aisne), in north-eastern France. With the support of Robert Mantell (d. 1190), lord of Little Marlow and sheriff of Essex, the canons were settled on the river Chelmer, a short distance upstream from the market town of Maldon. [...]in 1249, William de Fancourt and his wife, Rose, granted the canons a plot of land, in return for which during certain Masses-they were to light a candle 'before the heart of St Roger for ever'. Two of the ground-floor spaces are perfect embodiments of comparatively restrained early 13th-century architecture, namely the chapterhouse and the day room.

View on www.countrylife.co.uk

Romhányi, B. F. (2022). Félúton az apátságok és a koldulórendek között: A premontreiek anyagi viszonyai a középkori Magyarországon. In A. Kara & Á. Kusler (Eds.), 900 éves a premontrei rend : tanulmányok a rend magyarországi történetéről, kulturális és művelődéstörténeti jelentőségéről (pp. 23–34). Magyar Premontrei Cirkária.

Santamaría, E. C. (2022). Norma litúrgica, cura de almas y espacio arquitectónico en las canónicas regulares. De la observancia ‘agustiniana’ a Prémontré. In Las dos vías del monacato occidental: los seguidores de San Benito y los de San Agustín (pp. 209–243). Fundación Santa María la Real.

Autoría: Eduardo Carrero Santamaría. Localización: Las dos vías del monacato occidental: los seguidores de San Benito y los de San Agustín, 2022. Artículo de Libro en Dialnet.

Shortell, E. (2022). Blessed Oda’s (Un)severed Nose: Viewing Self-Disfigurement in Stained Glass from Park Abbey. Different Visions: New Perspectives on Medieval Art, 8, 1–39. https://differentvisions.org/blessed-odas-unsevered-nose/

View on differentvisions.org

Simonet, F. (2022). La charte de Fagnon (1234). Le pays sedanais, 40, 7–33.

Snětivý, J. P. (2022). Tajemství pražských klášterů. Královská kanonie premonstrátů na Strahově. Czech.

Szakács, B. Z. (2022). Rendi építészeti hagyományok és a premontreiek Árpád-kori kolostorai. In A. Kara & Á. Kusler (Eds.), 900 éves a premontrei rend : tanulmányok a rend magyarországi történetéről, kulturális és művelődéstörténeti jelentőségéről (pp. 241–256). Magyar Premontrei Cirkária.

Szőke, B. (2022). Késő gótikus boltozat az egykori zsámbéki premontrei prépostság épületében. In A. Kara & Á. Kusler (Eds.), 900 éves a premontrei rend : tanulmányok a rend magyarországi történetéről, kulturális és művelődéstörténeti jelentőségéről (pp. 319–332). Magyar Premontrei Cirkária.

Tremp, E., & Utz Tremp, K. (2022). Das Nekrologium der Prämonstratenserabtei Humilimont (Marsens): Edition und Einleitung. Aschendorff Verlag.

Tůmová, P. (2022). Dějiny premonstrátského kláštera v Milevsku: Milevský klášter od jeho založení po současnost [Thesis, University of West Bohemia]. http://hdl.handle.net/11025/48212

Diplomová práce se věnuje dějinám milevského premonstrátského kláštera od jeho založení mezi lety 1184-1187 do současnosti. Jejím cílem je podat ucelený pohled na jeho historický vývoj se zaměřením na posloupnost jeho představených a jejich činnost, která výrazně přispěla k rozkvětu kláštera ve 14. století. Současně se zabývá jeho majetkovým rozvojem. Soustředí se rovněž na období postupného úpadku kláštera za vlády tří světských rodů, které ovládaly panství do dvacátých let 17. století. Po bitvě na Bílé hoře se klášter dostal do správy kláštera strahovského, ve které zůstává dodnes.

View on hdl.handle.net

Valter, I. (2022). A zsámbéki prépostság története a hitelesítő ásatás tükrében. In A. Kara & Á. Kusler (Eds.), 900 éves a premontrei rend : tanulmányok a rend magyarországi történetéről, kulturális és művelődéstörténeti jelentőségéről (pp. 293–304). Magyar Premontrei Cirkária.

Weiss, W. (2022). Der Prämonstratenserorden und seine Niederlassung Veßra in der hochmittelalterlichen Stifts- und Klosterlandschaft des (alten) Bistums Würzburg. Jahrbuch des Hennebergisch- Fränkischen Geschichtsvereins, 37, 23–40.

Wilson, E. (2022). Iconography and origin: a twelfth-century Limoges enamel plaque from Bayham Abbey in the British Museum. Archaeologia Cantiana, 143, 158–180.

Winkel, I. (2022). Kloster Veßra und die Grafen von Henneberg in der zweiten Hälfte des 15. Jahrhunderts. Jahrbuch des Hennebergisch-Fränkischen Geschichtsvereins, 37, 61–74.

Žažová, H. (2022). Szemelvények a bozóki, a bényi, a sági és a turóci monostorok történetéből. In A. Kara & Á. Kusler (Eds.), 900 éves a premontrei rend : tanulmányok a rend magyarországi történetéről, kulturális és művelődéstörténeti jelentőségéről (pp. 45–52). Magyar Premontrei Cirkária.